A sötét párka
Három bús párka áll az élet útján, a nő, a kártya, a halál. Ó fátylasarcú, rejtett, furcsa párka, engem kötényed titka vár. Nem kérdezem, tündér vagy-e, banya? A szeretőm leszel száz éjszaka. |
Az életem péntekjén fölkereslek, hozzád őrjöngve fölfohászkodom, és kérem az igét, a szót, a kulcsot, lábadra ejtve ráncos homlokom. Lassú nekem az élet – sokszorozd meg és adj a láznál lázabb lázakat. Oly titkos ez a kincsesláda, nyisd föl, hulljon le róla a kemény lakat. |
Pörögjenek most gyorsan minden orsók, lássak ragyogva, mint még sohasem, mutass nekem most bölcsőt és koporsót, bűvös ujjakkal illesd meg a sorsot és gombolyítsd le lassú életem. |