Ezernyi arc mi megfordult objektívem előtt, ezernyi sors. Az egyik vidám másik szomorú harmadik vöröhajú.
A portré fotózásban nincs más csak az ember. A modell áll, a fotós agya kattog, mint kakukkos óra a falon. A pillanat törtrésze alatt megismerni, megérteni megörökíteni a másikat.
Nincs két ugyanolyan arc, nincs két ugyanolyan fénykép, tudom közhely, de legalább igaz. Lehet örülni, komolyan távolba merengeni, netán összekacsintani, mind mind egy kép csak önről, csak önnek.